Cseppkövek csodálatában
| Az idén először megrendezésre kerülő 4 napos túra indulása, mely Szlovéniát, Horvátországot és Ausztriát érintette, június 6-án volt. 7 motor 9 fővel, a megbeszéltek alapján pontban 9 órakor elindult, mely pontosság és fegyelmezettség az egész túra során jellemezte a társaságot. Első napi táv 240 km volt melynek nagy része gyönyörű tájakon vezetett át, forgalomtól mentesen, a szállás elérése előtt kb. 20 km-ig tökéletes időjárási viszonyok között. Ekkor azonban megálljt parancsolt a természet, és kis pihenőt kellett beiktatni egy felhőszakadás miatt, melyet egy benzinkútnál vészeltünk át. A második napon a Postojna-i cseppkőbarlang megtekintése volt a délelőtti program, amit 1818-ban fedeztek fel, és kisvonattal lehet körbe járni. Korán indultunk, hogy az elsők között tudjunk belépni, hisz délutánra előttünk volt még 210 km. Igazán felejthetetlen élményekkel ültünk vissza a két órás barlangi túra után a motorokra, hogy megnézzük a 9 km-re lévő Predjamai várat, melyet magas sziklafal közepére, egy barlang nyílása elé építettek. Innen tankolás után Motovun felé vettük az irányt, a várat, ami egy hamisítatlan Habsburg-velencei határvár, kívülről csodáltuk meg, mivel a tornyosuló felhők a mielőbbi továbbhaladásra ösztökéltek minket. Elérvén a tengert, melynek szépségére újra rácsodálkoztunk, egy panoráma teraszos presszóban kávéztunk, utána szálláshelyünkre, Moscenicka Dragára, egy halászfaluba gurultunk. |
A postojnai cseppkőbarlang, Szlovénia leghosszabb ismert karsztvidéki barlangja. Eddig 21 km száraz, vízfolyásos vagy állandóan víz alatt lévő járatot tártak fel. A cseppkőbarlang Postojna és Triest között elterülő karsztvidék gyöngyszeme, megtekintése kb. másfél órát vesz igénybe, a látogatók ez idő alatt 5200 m hosszú idegenforgalmi célból berendezett barlangrészt tekinthetnek meg. A barlang belsejébe 2 km hosszú szakaszon vasút viszi a látogatókat, a barlang legszebb részének egy kilométeres szakaszát a Nagy-hegy (Kálvária), a Szép barlangok, Orosz híd és a Koncertterem között gyalogosan tekinthetik meg. A Koncertterem mellett található a barlangvasút megállója, ahonnan kisvonat viszi vissza a látogatókat a kijárathoz. A barlangban viszonylag állandó a hőmérséklet, télen és nyáron kb. 10°C, ezért célszerű melegen felöltözni látogatásunk ideje alatt. A barlangban tilos a fotózás! |
|
| Fürdésre csak egy bátor jelentkező akadt a víz hőmérséklete miatt. A kikötő mellett lévő étteremben a korai vacsora illetve késői ebéd elfogyasztása közben megvártuk a két aznap érkező motoros társunkat. Közös fagyizás és séta után a vállalkozó kedvűek nekiindultak a tornyok közé zárt ódon Moscenice falucskába vezető 754 lépcső megmászására. A másnapi induláskor az érkezők ellenére „csak” 8 motorral mentünk tovább, mivel közülünk egy, nosztalgiára vágyó klubtárs délnek vette az irányt Rab szigetre. |
||
| Mošćenice első írásos említése 1374-ben a kastavi uradalomhoz tartozó önálló közösségként Duinói Hugó gróf német nyelvű végrendeletében történt. 1395-ből fennmaradt egy glagolita írású oklevél is, mely a Mošćenice és Košljak közötti határt írja le. A városka urai ebben az időben a pólai püspök, a dunói gróf és a Walsee gróf voltak. A 15. század második felében a Walsee grófok liburniai birtokaikkal együtt átengedték III. Frigyes német-római császárnak. Az egyik városkaput ma is a Habsburgok 1634-ben faragott címere díszíti. A magaslat tetején a kanyargós szűk utcák a főtérre a háromhajós barokk Szent András templomhoz futnak össze, mely mai formáját a 18. században nyerte. Főoltárán öt kőből faragott szobor áll, Jacopo Contieri padovai szobrászművész alkotásai a 18. század elejéről. Az 1637 és 1733 közötti időszakban a városka birtokosai a fiumei jezsuiták voltak. Mošćenice 1637-ben városi rangot kapott. A 14. és 17. század között kelt közokiratai, urbáriumai, jegyzői iratai, rendeletei glagolita írással készültek és horvát nyelvűek. A glagolita írás egészen a 17. századig virágzott az Isztria és a Kvarner területén. A19. század elején a francia megszállás alatt Illíria tartomány része volt, majd ismét Habsburg uralom alá került. Mošćenice 1896-ban önálló községközpont lett. Később azonban a lakosság a jobb megélhetés miatt a tengerpartra kezdett elvándorolni ahol új településközpont alakult ki. A korábban Abbáziához tartozó új központ Mošćenička Draga lett a 20. század végére az új községközpont. Mošćenice településnek 1857-ben 279, 1910-ben 452 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 297 lakosa volt. | Az út egy részét szombat lévén élénk forgalomban tettük meg, de a főutakat elhagyva, csodálatos hegyvidéken motoroztunk, ahol a legtöbb szembejövő jármű szintén két keréken falta a kilométereket. A túratervben szereplő útvonal némi módosítása után, viszonylag korán megérkeztünk a „kis ékszerdoboznak” is nevezhető osztrák faluba, Löllingbe, ahol szinte baráti fogadtatásban volt részünk, és már törzsvendégnek számítunk. A vacsoráig lévő időt kihasználva, akik még nem jártak itt, felfedezhették a helyet, és fantasztikus légkörét. A túrázók között e négy nap alatt két születésnapos és egy névnapos is akadt, amit természetesen megünnepelt a társaság. A jó hangulatú vacsora után, a másnapi hazaindulást átbeszélve tért mindenki pihenőre. Reggeli közben már a következő együtt tölthető túrákról beszélgettünk. A hazaút kellemes időben az osztrák Klippitz hegyvonulatai között motorozva telt, majd a határt elérve Budapest illetve Balatonfüred irányában indultunk haza. Összességében egy nagyon jó hangulatú, tartalmas és kellemes hosszúhétvégét töltöttünk el.
|
|
Filipovics Katalin
BMWMCB
