Szerző: Torjai Rácz Zoltán
Fekvése, határai, szomszédos övezetek
A Gyergyói-havasok a Keleti-Kárpátok központi Övezetében a Kelemen-havasok, Besztercei-havasok, Csalhóhegy, Nagy-Hagymás vonulatt valamint a Gyergyói-medence és a Maroshévízi-medence által körülhatárolt területen fekszik. Észak-déli irányban a Szék-patak völgye és a Marosfői-hágó között található mintegy 50 km hosszúságban és 10-20 km szélességben. Felépítésében egy főgerinc halad majdnem észak-dél irányban, ide kapcsolódnak a mellékgerincek, amelyek többnyire erre merőlegesek. Ami a csúcsok magasságát illeti, ezek alacsonyabbak a környező hegyvidék csúcsainál. Mint szomszédos területek a Bélborimedence és a Gyilkos-tó környéke is ide sorolhatók, főleg turisztikai szempontok alapján. A Borszéki-medence a Keleti-Kárpátok belső medencesorának tagja, akárcsak a Bélbori- és a Gyergyói-medence. Alig 50 km területével zárt fészekszerűen fekszik a hegyek szorításában. Tökéletes földrajzi elhatárolását az 1200-1400 m magas hegykoszorú adja és csak a Kis-Beszterce völgye felé nyitott a Bor-patak szűk völgyén keresztül. A hegykeret tagjai délnyugaton a Kerekhegy (1259 m) nyugaton a Nagy-Salamás (1394 m), a KözRez-nyaka, keleten az Esztefán-tető (1377 m) és a Szárazhalom (1217 m), északnyugaton a Hazanéző-tető (1250 m), északon a Bükk-havas (1310 m), ezt a keretet Borszékihavasok néven is említi az irodalom. A második tájegység a Cengellér-hágó és a Pongrác-tető között elterülő hegyvidék, amit újabban Ditrói-havasok néven említenek. Ennek kiemelkedő csúcsai a Piricske (1545 m), Csanód (1506 m), Benevesze (1460 m), Új-havas (1451 m), Tatár-havas (1455 m), Nyerges (1490 m), Likas (1676 m). A harmadik, vagyis a déli rész a Pongrác-tető és a Marosfői-hágó között talál- ható. Itt vannak a Fekete-Rez (1538 m), a Sipos-kő (1568 m), a Cofi•ánka (1608 m), a Nagy-Hagymás vagy Bárányhavas (1793 m), Maros-bükk (1111 m), Sóvető-havas (1428 m). A Gyergyói-medence és a Maros völgye nyugatról lezárja a Gyergyói-havasok vidékét. Ez a medence 750-800 m tengerszint feletti magasságban fekszik, kiterjedését tekintve a legnagyobb ebben az övezetben. Csaknem teljesen sima enyhén északra lejtő, a Várhegyi-szoros választja el a Maroshévízi-medencétől. A Borszéki-medencétől északra fekszik a Bélbori-medence, amely mint kapocs, képzelhető a Kelemen-havasok felé. Ez a legmagasabb az összes medencék közül (közel 1000 m-en található). Kőzettani szempontból a Gyergyói-havasok elég változatos képet mutat. Megtalálhatók a kristályos palák, a vulkáni eredetű szienitek (ez alkotja a Piricske tömbjét), a mészkövek, dolomitok.
Éghajlat
A hazánkban általánosan ismert mérsékelt éghajlatnak sajátos hegyvidéki változatával találkozunk, amely elsősorban a magasság változásaihoz igazodik, másrészt viszont a medencék jellegzetességeit követi. A magasság növekedésével arányosan csökken az általános évi hőmérséklet és növekszik a csapadék mennyisége. A lejtők iránya is fontos tényező. A déli kitettségű lejtők melegebbek az északiaknál, a nyugati lejtők csapadékosabbak a keletieknél. Az évi csapadékmennyiség általában eléri, sőt meghaladja az 1000 mm értéket. A medencékben ennél jóval kevesebb, így p1. a Borszéki-medencében 700 mm, a Gyergyói-medencében mindössze 600 mm. Érdekességként említhető, hogy a medencékben mérik a legalacsonyabb hőmérsékleteket. Így Borszéken -34,8°C-t mértek 1931-ben. Ez a jelenség hőmérsékleti inverzió néven ismeretes a szakirodalomban. Ugyancsak a medencékben mérték a legmagasabb hőmérsékleti értékeket. Borszéken 36,6°C 1936-ban, Gyergyószentmiklóson pedig 35°C 1929-ben. A szelek általános iránya nyáron északnyugat felől, télen északkelet felől jellemző. A hegyekben erős szelek fújnak, gyakran erdőket döntenek ki, a medencék védettebbek a szelektől. Ennek következménye a gyakori ködképződés főleg az őszi és téli hónapokban.
Vízhálózat
A vízhálózat sűrű; legnagyobb vízgyűjtők a Maros és a Beszterce. A nyugatra haladó patakok a Marost táplálják, a keletre haladók a Besztercébe ömlenek. A vízbőség változó az év folyamán. A legnagyobb vízhozam tavasszal és nyár elején van. A Maros a Fekete-Rez oldalában ered és északi irányba haladva felveszi a Heveder-, Békény-, Güdüc-, Orotva-, Toplica-patakokat. Maroshévízig mintegy 60 km hosszan folyik. A Gyergyói-medencében lassú a folyása, ezért mocsarak szegélyezik, főleg Vasláb, Alfalu és Remete határában. Ezekben a mocsarakban sajátos növényzet é1. A Várhegyi-szorosban völgye elkeskenyedik és teraszok jelennek meg a két oldalán. Maroshévíz után újból összeszűkül a völgy és egészen Dédáig a Kelemen-havasok-Görgényihavasok között képez választó vonalat. A keleti tájak vizei a Kis-Beszterce, a Bor-patak, a Puma-patak, a Békás-patak. Az Olt is a Gyergyói-havasokban ered a Sóvető-havas aljában elterülő mocsaras ingoványból, mintegy 15 km távolságra a Maros forrásától. Az Olt déli irányba folyik a NagyHagymás lábánál, áthalad Balánbányán, majd a Felcsíkimedencébe érkezik.
Növény- és állatvilág
A Gyergyói-havasok gazdag erdőségekkel rendelkezik. Uralkodó fák a fenyőfélék, főleg a lucfenyő és a jegenyefenyő. A fenyőerdők széles tisztásain kaszálók, legelők terülnek el. A növényzet hű és konkrét képet nyújt a természeti feltételekről és minden változásra a lehető leghamarabb válaszol. Érdekességként: a bükkösök a magasabb csúcsok közelében találhatók, éppen az említett inverzió következtében. Ugyanitt keverten előfordul nyír, juhar, fűz, kőris. Az aljnövényzet elég gazdag; a fenyőerdőkben madársóska, fogasír, áfonya, tárnics, bükk és a vegyeserdőkben pirosló hunyor, orvosi tüdőfű, májvirág. A kaszálók és legelők területét 50-60 féle növényfaj gyepszerűen fedi. Itt é1 a lóhere, csenkesz, szarvaskerep, hunyor, tarackos tippan, kankalin, kökörcsin. A borszéki, bélbori lápos területeken él a törpenyír, a harmatfű, a kisasszony papucsa vagy rigópohár. Tavasztól őszig az eper, a málna, az áfonya, a szeder gyakran fellelhető erdei gyümölcsök. Az erdőket gazdag állatvilág népesíti be. A vadászati tilalom eredményeként számos faj elszaporodott, ezért az erdőben sétálók örömére és ijedelmére gyakori a barnamedve, róka, vaddisznó, szarvas, őz, mókus. A hiúz már ritkább. A madárvilág képviselői a cinegék, rigó, pinty, szajkó, barna kánya, uhu, holló. A hegyi patakokban él a sebes pisztráng, a botos kölönte. A sziklás oldalakon megtalálható a foltos szalamandra, a gyíkok, keresztes vipera.
Klimatikus üdülőhelyek és gyógyfürdők
Elsősorban Borszék, Marosfő, Maroshévíz, Bélbor és Tölgyes jönnek számításba. Gyergyószentmiklós turisztikai átmenőforgalmi helyként jelentős.
Borszék (BORSEC)
Legkönnyebben Maroshévízről lehet megközelíteni a 15-ös számú országúton. 12 km hosszan szerpentines műúton haladunk csodaszép fenyvesek között. Miután átkapaszkodunk az út legmagasabb pontján, a Kránga-tetőn (1112 m) (Pasul Creanga), lassan leereszkedünk a 800-900 m magasan fekvő Borszéki-medencébe.
Borszék modern fürdőtelep, jól felszerelt fürdőiben orvosi felügyelet mellett kurálják a betegeket, jó eredményeket érnek el a magas vérnyomás leküzdésében. Jelenleg 14 forrás működik itt s közülük egyik - a „Pierre Joliot Curie"-ról elnevezett - rádióaktív. Ivókúrával gyógyítják az emésztőszervi megbetegedéseket, gyomorsav hiányt, vékony- és vastagbélhurutot, krónikus májbetegségeket, epebántalmakat, cukorbetegségeket, vese- és érrendszeri megbetegedéseket. pajzsmirigytúltengést.
A nagyobb vízhozamú borszéki források közvetlenül a kristályos mészkövekből bukkannak felszínre. Ezek: a Főkút-, Ósáros-, Horea-, Clo5ca-, Március 6-, Cri~an-források. Több kisebb hozamú forrás a mésztufa takarót töri át, mint a : Kossuth-, Petőfi-, Kőbánya- és az Ős-fonás. A források vize általában földes-meszes (nagy a Ca, Mg, Na, HCO3 tartalma és erősen szénsavas). A kristályos palákkal érintkező vizek - mint a Pierre Curie-forrás és a Kecske-fonás - vasas jellegűek, viszonylag kis mineralizáció (3,2 - 7,6 g/1) és nagy C02-tartalom (1,5 - 2,5 g/1) jellemzi őket. A forrásokból és a töltőállomás számára furt kutakból átlag 35 I/s víz ömlik a felszínre. Idegenforgalmi szolgáltatásai: Transilvania hotel és vendéglő, Hétforrás kemping és Bor-pataki kemping faházikókkal, sátorozási lehetőséggel, autóparkolóval.
Marosfő (IZVORUL MURES ULUI)
A 12-es országút Csíkszentdomokosnál elhagyja a Csíki-medencét és 10 km után eléri a 891 m magasan épült Marosfőt. Vasútállomása van. Marosfőn ered a Maros. Két forrását tartják számon. A Fekete-Rez csúcsa alatti forráshoz jelzett turistaösvény vezet. A másik az ú.n. turisztikai forrás az út melletti autóparkolótól kb. 150 méterre van, a Gréceshegy aljában. A Gréces-hegyen jó sítelep van. Az átmenő turisták rendelkezésére modern motel és vendéglő - Ezüstfenyő, vele szemben a Mókus non-stop falatozó: mindkettő autóparkolóval rendelkezik Szép kirándulásokat lehet innen tenni a Hargitára vagy a Fekere-Rezre (1538 m).
Maroshévíz (TOPLITA)
Faipari és turisztikai város; Gyergyószentmiklóstól 34 km-re. A Borszék felé irányuló turistaforgalom kiinduló pontja (28 km). A város a Maros völgyszoros felső bejáratánál fekszik 650 m tengerszint feletti magasságban. Lakóinak száma 15000. Nyáron festői fekvése, fürdője és télen a kiváló sítelepek miatt nagyon sok turista keresi fel. Híres a Fenyő v. Bánffy-fürdőtelep (Bradul), mely a Görgényi-havasok lábánál fekszik szép langyosvizű strandfürdővel. A víz a kifolyásnál 26°C. Vendéglő, két kempingtelep villákkal és kétszemélyes házikókkal állnak a turisták rendelkezésére. A városban modern szálloda és étterem (Hotel Toplita) várja vendégeit.
Bélbor (BILBOR)
A Bélbori-medence a Kelemen-havasok vulkanikus és a Besztercei-havasok kristályos hegytömege közt a KisBeszterce forrásvidékén fekszik. Az ásványvizek a medence talapzatának kristályos kőzetei közé ékelődő kristályos mészkövekből erednek. Az idők során ezek a források vastag mésztufa rétegeket raktak le. Mintegy 20 ásványvízforrást tartanak számon a medencében, ezek vizeinek összmineralizációja 2,3-7,1 g/l, szabad CO2- tartalma pedig 2,5 g/I. Az ásványvízfeltörések körül több helyen borvizes tőzegláp alakult ki. Lakosainak száma mintegy 8000 fő. A Kis-Beszterce völgyében kialakult falvakban a XVIII. században a Ditróból és Szárhegyről kirajzott székelység mellett a Kelemen-havasokban pásztorkodó románok is megtelepedtek. Fejlődésnek indult a falusi turizmus.
Az üdülőtelep a Kis-Beszterce és Putna-patakok összefolyásánál helyezkedik el. A környéken több mim 30 szénsavas ásványvízforrás tör a felszínre. Ezek a kristályos kőzetekből fakadó vizek a felszíni törmelékekben gyakran talajvízzel keverednek. Ásványi alkotóelemeik főleg kálcium, magnézium, vas és hidrogénkarbonát. Kelet felé haladva, ahol már megjelennek a flis övezetek kőzetei, a vizek kloridos, szulfátos jellege egyre hangsúlyozottabbá válik. Itt a források általában elég kis vízhozamúak. 1918. előtt határállomás és vámhely volt. A kaszárnyák ma is megvannak, lakásokká és kórházzá alakították át. Itt a falusi turizmus kezd kifejlődni.
Gyergyószentmiklós (GHEORGHENI)
A Gyergyói-medence keleti peremén terül el. Első írásos előfordulása az 1332-es pápai tizedjegyzék. János Zsigmond fejedelemtől kap vásárjogot 1607-ben. 1637-től örmények telepednek le a városban. Ez meghatározta a város arculatát és fejlődését. A város turisztikai nevezetességei a templomok (római katolikus templom – XVIII sz. a torony XV.; örmény templom - 1730-1734; zsidó templom), dendrológiai érdekessége a Csiky-kert, ahol 16 ha területen több mint 2000 fajta növényt telepítettek; a Tarisznyás Márton nevét viselő múzeum. A várostól keletre 24 km-re a Nagy-Hagymás hegységben fekszik Erdély legszebb torlasztava a Gyikos-tó (Latul Ro~u), amely a XIX. század közepén keletkezett. A Gyilkostó és a belőle kiömlő Békás-patak pisztrángos helyek.
A Gyergyói-havasok övezetének természeti kincsei nagyon fontosak gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt. Ha sorra vesszük őket, elsőnek a gazdag borszéki és bélbori ásványvízforrásokat, a nagy terjedelmű fenyő- és lombhullató erdőket említjük meg, aztán a hegyi legelőket, a kaszálókat és a vadállományt. De fontosak a borszéki mésztufa, ditrói ditroit, szárhegyi márvány mint építőanyagok is. Borszék és Orotva övezetében kis fontosságú lignités barnaszénbányák vannak.
Tudott dolog, hogy Európa ásványos forrásainak egyharmada a Kárpátokban tör fel a fóldből. Ehhez, a Gyergyói-havasokról lévén szó, hozzátehetjük, hogy a romániai ásványvizek jórésze a Gyergyói-havasok övezetéből kerül ki; ezek közül a leghíresebb a borszéki. Az ásványos források az eruptív eredetű Kelemen-havasok posztvulkanikus tevékenységének eredményei. A víztartalmú szintek artéziek, a főbb források a mély víztartalmú réteg emerziós pontjait jelölik, mint az ásványos vizek fő lelőhelyeit.
A nagy terjedelmű erdők fóllendítették a fakitermelő ipart, a legelők az állattenyésztést, a nagy- és kisvad idecsalogatja a vadásztrófeák kedvelőit, s a részben exportra szánt erdei gyümölcsök (áfonya, szeder, málna, s az ehető gombák) szintén nagy kincset jelentenek.
Mindezek a természeti kincsek a turizmust is fóllendítették a Keleti-Kárpátok e részén. A turistát segítik a jó utak és a kielégítő vasúti összeköttetés (Brassó és Marosvásárhely között széles-, Maroshévíz-Borszék és Bélbor között keskeny nyomtávú vasút, ez utóbbi jobbára az ásványvíz szállítását szolgálja. Az utakat részben korszerűsítették már, vagy éppen folyik korszerűsítésük, mindenesetre országos jelentőségü műútba (DN 15) torkollanak, mint ahogy a vasútvonal is a fővárosból kiinduló vasúti fővonalba (CFR 400) kapcsolódik.
Az övezet turisztikai lehetőségei
A természeti kincsek és adottságok, a földrajzi keret csodálatos hegyi tájai és levegője, az ásványvízforrások, az erdőkkel övezett festői klimatoterápiás üdülőhelyek, a fenyővel szegett erdei ösvények, amelyek gyönyörű tisztásokon át vezetnek fel a hegygerincre, a csúcsokról a turista elé táruló kilátás, mind, mind gazdag és változatos eszközökkel növelik a Gyergyói-havasok turisztikai lehetőségeit. Fentiekhez csatlakoznak még a gazdasági természetű turisztikai érdekességek (az építőanyagnak szánt travertin- és ditroitbányák, fakitermelő telepek, a textil-feldolgozó és élelmiszeripari üzemek), a megtekintést érdemlő történelmi és művészeti műemlékek (múzeumok, régészeti maradványok, történelmi és építészeti műemlékek) a néprajzi, és népművészeti látnivalók. Az első hely azonban mindenképpen a természeté, amely egyaránt kielégíti a természetjárót és az üdülni vágyó turistát, hiszen nemcsak gyönyörű tájakkal szolgál, de ásványi forrásokban gazdag, dús növényzetű, erdőnyi parkokkal szegett, a turista minden igényét kielégítő kellemes üdülő- és fürdőtelepekkel is.
Híresek e szempontból Bélbor és Borszék, de különösképp ez utóbbi, melyek gyönyörű erdős könyéke számos könnyen járható útvonalat kínál festői, üde tájakra: a Bükkhavasra, Nagy-Mezővész-gerincre, Kránga-tetőre. Gyakorlottabb turisták szívesen másszák meg a Köz-Rez-havast vagy Bélborból a Náureasca-gerincet, kirándulnak a Kárlátó-csúcsra (Vf. Harlagia) s még néhány szép kilátású helyre.
Borszék, ez a külföldön is jól ismert fürdőhely bőven nyújt szórakozási és időtöltési lehetőséget. Az orvosok ajánlotta aktív pihenésre itt számos alkalom nyílik: könnyű séták a Hét-forrás, Ős-forrás, Pierre Curie-forrásokhoz, a Medve-barlanghoz, a Jég-barlanghoz, a Bagolyvárhoz, a Bálcescu-forráshoz, az országban egyedülálló travertinbányához, az áfonyásokba, málnázó helyekre.
A gyakorlott turisták, bányakutatók, geográfusok és természetkutatók útja keskeny ösvényeken fel a hegyek ma gasára visz, vagy a nemrég föltárt Sugó-cseppkőbarlangba, melynek sztalaktit és sztalagmit-kincsei évmilliók során alakultak ki a mészkőréteg belsejében. Nem kevésbé festői és vonzó a Gyergyói-havasok déli részén Marosfő, klimatoterápiás üdülőhely, amelynek fizikai-földrajzi föltételei igen kedvezőek az érrendszeri és pajzsmirigy betegségek gyógyításában.
Érdeklődésre tarthat számot a bélbori és vaslábi övezet gazdag folklórja és népművészete: népviseletük, dalaik, táncaik, hagyományos népszokásaik, néprajzi érdekességeik; Maroshévíz és Gyergyószentmiklós városokban számos régi épület van, mindkét helységben, múzeum, s egy egész sor kulturális vagy történelmi műemlék.
Különösen élénk ebben az övezetben a tranzit-turizmus, ami azért is érthető, mert a körutak rendkívül szép tájakon haladnak át, s az autós turista gyönyörű kilátásokat nyújtó szerpentineken jut el magas hágókon keresztül a kitűzött céljához. Fő útvonalak: Maroshévíz - Kránga-tető - Borszék - Holló - Tölgyes - Poiana Largului - Tg-Neamt; Gyergyószentmiklós - Pongrác-tető - Gyilkos-tó - Bicaz - Piatra Neamt. Mindkettő kiváló összeköttetést teremt Erdély és Moldova turisztikai övezetei között. Segítségükkel könynyen megközelíthető Cetatea Neamtului, Váratec, Agapia, Bistrita és Neamtului kolostorok, éppúgy mint Észak-Moldova kolostorai.
Természetvédelem
Kiemelten természeti tájritkaságok a Gyergyói-havasokban a vaslábi Fenek-rétláp (40 ha), a borszéki arborétum (2 ha), valamint a Kerekszék (40 ha), a tölgyesi Veres-kő, a bélbori Dombreanu-láp (4 ha), a tekerőpataki Sugó-barlang és környéke, a gyergyószentmiklósi Csiky-kert (10 ha). A térség védett növényei: havasi gyopár (Leontopodium alpinum). kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), sárga tárnics (Gentiana lutea), henye boroszlán (Daphne cneo rum), zergeboglár (Trollius europaeus), tiszafenyő (Taxus baccata), cirbolyafenyő (Pinus cembra), törpenyír (Betula humilis), törpefenyő (Pinus mugo), rigópohár (Cypripedium calceolus). Védett állatok: barna medve, hiúz, siketfajd, nyírfajd.
Különlegesen szép látvány a .,csillárfenyő' a borszéki fürdőtelep szélén, a klimatikus üdülők szegélyén lévő szép fák, az övezet nagy kort megért fái, néhány évszázados fenyő, egész erdők, kialakulóban lévő park-övezetek a fürdőtelepek, klimatikus üdülők s e vidék minden helységének környékén, tájrezervátumok Borszék, Marosfő, Bélbor, Tölgyes körül. A borszéki sziklaképződmények (Bagolyvár, Medve-barlang, Jég-barlang), a tekerőpataki Sugó-barlang különös figyelmet érdemelnek.